Nah szevasztok!! 
 
 

    Ha vlki még nem hallott volna róla akkor azzal kezdeném, hogy a Vera meg én nyertünk egy egyéves ösztöndíjat Kínába pontosabban Shanghaiba, hogy kínai nyelvet meg kultúrát tanuljunk. Közben már meg is érkeztünk ezeket a sorokat is az ágyamban írom.

    De akkor az elejétől kezdem inkább szal szerdán szept. 2-án indultunk Pestről és kedden már minden fontos be volt pakolva: pálinka, két rúd pick szalámi meg a gitár ugyebár. Azt azért valljuk be, hogy egy pálinka pick szalámi túlélőcsomaggal egy magyar illetőségű egyed azért vígan túlél 1-2 hetet amíg nem akklimatizálódik. Szal most én is lefertőtlenítem magam pálinkával (mármint belülről) habár még semmi kínait nem ettem. Na mindegy azért ezek mellé fölvettünk pár védőoltást biztos ami biztos (tífusz, hepa AB, polio, tetanusz, diftéria).

    Igazából a reptérig sima utunk volt de ott megismerkedtem életem legintelligensebb hajléktalanjával. Ott feküdt egy polifómon (vagy hogy írják) és aludt. Volt rendesen kocsija a cuccaival meg ilyen fekete nacija, fehér ingje fényes csillogós makkcipővel.  És szerencsétlen arra ébredt hogy egy 10 fős kanadai család letelepedett mögéje. Igazából az volt a baj, hogy a 10ből hét gyerek volt egy anyukával egy főnökösdit játszó nagymamával meg a süket nagypapival. Szal felébresztették szerencsétlent, ráadásul mikor elmentek akkor a süket nagypapi odament hozzá riportot készíteni. Ezt azért írom mer nem éppen a legmodernebb hallókészüléke volt az öregnek, hanem egyszerűen fölzúzott egy ilyen walkmanes fülhallgatót, arra vlhogy rákokányolt egy asztali mikrofont elemekkel meg minden lós#arral ami ehhez kell, és persze csak akkor hallott bármit is ha vlki a mikrofonba beszélt amit ő tartott. Szal mikor elvonult a gyerekhad akkor odament a hajléktalanhoz és meginterjúolta a mikrofonnal, hogy mért alszik itt meg ilyenek. De nem ez a lényeg, az a lényeg, hogy a hajléktalan kifogástalan angolsággal válaszolt is neki, úgyhogy elkönyveltem magamban amcsi hajléktalannak. Aztán mikor elment a süket riporter odafordult hozzánk és tökéletes magyarsággal elkérte a Délmagyarország újságunkat (olyan mint a Dunántúli Napló). És közben nyomta a szöveget de meglepő módon francia szavakat kevert bele közéjük, úgyhogy mostmár végképp tudni akartam ki ez a csóka és hogy handabandázik itt, vagy tényleg beszél franciául is. Mondtam is neki (franciául) hogy én is gügyögök kicsit franciául és banyek perfekt franciával válaszolt!!! De ekkor már nem bírtam tovább és kitört belőlem a kérdés, hány nyelven is beszél akkor végül is. Erre benyögte, hogy 12őn (oroszul biztos beszél azt is bizonyította). Szal közben kezdtem kételkedni abban, hogy hajléktalan hiába mondta faterom hogy az, meg a csávó is bizonygatta hogy ő bizony repülőgéppilóta, habár ku#va öreg. Ezután azért már kifaggattam, hogy tud ennyi nyelvet főleg a magyart. És kiderült, hogy amcsi állampolgár és az apja a követségen dolgozott Magyarországon és ő itt is érettségizett, aztán állítólag kém lett a hidegháborúban mer szükség volt soknyelvű egyénekre. Meg azt is mondta, hogy ő az az élő halott aki a ferihegyen él és hogy nem hallottam róla? mondtam nem de aki hallott az szóljon légyszi és akkor ennyit erről (az újságot megkapta végül) .

    Nah ez a 9 órás repülőút pekingbe parádésra sikeredett. 2-3-2 voltak az elosztások a gépen és mi egy kettes sorban ültünk egymás mellett a verával, előttünk meg egy nő a gyerekével vagy nem a gyerekével (ezt nemtom mer végig ment a vita egyszer anya volt aztán, meg nem is az anyja csak együtt alszik a gyerek apjával, ezt egyébként frankón  a 7éves gyerekkel dumálta ki) Szal ez egy tipikus arrogáns paraszt magyar nő volt a 20as évei végén 30asok elején. Akkorát bunkózótt a stewardesekkel mint állat, utálták mint  a sz#rt látszott az arcukon. Egyfolytában alkoholt ivott, a gyereke meg nyomkodta a gombot, h jöjjön oda az utaskísérő. Ráadásul angolul nem tudott, csak azt bömbölte mindig hogy NO meg hogy YESSSSS.

    Ezek után elfogyasztottuk bőséges ebédünket 16kor a repcsin és már  épp aludni készülődtünk mikor egy sztyui körbesétált egy lázmérőt tartva a kezében és mindenkit megkérdezett, hogy nem érzi-e magát lázasnak mert akkor megmérné neki. Gondolhatjátok, hogy ennyi ember közül a repcsin vlki bedőlt neki és azt mondta lázasnak érzi magát. Erre aztán kitört a pánik, a gép hátuljában felkerültek a maszkok az arcokra  meg a sztyúik gyorsan toltak magukra maszkot és bemondták hangosbeszélőn, hogy helyzet van mer veszély leselkedik a gépen és vlki lázas. Szal a repcsi átalakult kórházzá páran bedőltek a hülyeségnek és maszkot húztak a pofájukra.

    Ezután még nagyobb balhé volt, de ehhez el kell mondanom, hogy a magyar parasztszuka átaludta a maszkos balhét valamint azt is el kell mondani, hogy vele egy sorban, a folyosó másik oldalán két idős ízig-vérig angol lédi ült, a lédiség minden hozzátartozójával, teázás ötkor stb. Szal felébredt a szuka és elkezdett köhögni, de ilyen jó kis váladékozósat, és persze amekkora paré nem tette a szája elé a kezét meg semmit, csak úgy eleresztette a vakvilágba. A mellette 50centire ülő lédinek persze ez egyből feltűnt és a harmadik köhögési roham után odanyújtott neki egy zsebkendőt hogy abba köhögjön. A paré meg azt hitte, h a lédinek kéne zsepi és nyújtott felé egyet, az meg persze mondta neki hogy nem, igazából neki akarja adni, hogy abba köhögjön. Persze a póré nem értette csak annyit böfögött ki magából hőőőőőh. Aztán köhögött tovább a vakvilágba mire a lédi hívta sztyúit, hogy gáz mer ez köhög, úgyhogy hoztak neki egy maszkot amit persze felháborítónak talált és nem vette fel.

    Én csak magamban berzenkedtem idáig meg a Verával néztünk össze párszor, de leginkább akkor szakadt el a cérna mikor arra ébredtünk hogy vlmi leesik a szukánál utána pedig hogy vlmiféle alkoholban tocsogok a zoknimmal ami tőlük folydogált. ezek után aztán csendesen de elmondtam ám mindennek.

    nah ennyit erről az útról így is túl sok volt

    pekingben minden nagyon szervezett volt, gyorsan végeztek mindennel, hőkamera is megvolt, persze minden reptéri alkalmazott maszkban volt. Azért ezt még szokni kell. A Pekingből Shanghaiba tartó gépen aztán értesülhettünk a kínaiak köpködési szokásairól. úgy oldották meg a köpést hogy mikor ilyen bazinagyot feltúrháztak a repcsin, hogy kb mindenki hallotta, akkor beleköpték abba a zacskóba ami a hányásra van odatéve. sztem tele is lett az út végére. A terminálban várva ezt úgy oldották meg hogy a felbányászott turhát a szemeteshez odasétálva, fedelét kicsit megemelve beleköpték. Amit még gyorsan megfigyeltünk, h a kínaiak imádják a mobilozást.  Mindenkinek nemtom hányadik generációs telója van meg ipodja meg ilyenek. Ezt legjobban abból lehetett hallani, h amint leszálltunk Shaghaiban (éppen csak földet értünk) mindenki egyből kapcsolta be a telóját, aztán jöttek az üzenetek, hívások, bekapcsolási hangok, komolyan mondom akárhová néztünk mindenki a telójával volt elfoglalva. Minden 2. ember már hívott vlkit és egy pasin láttam hogy szabályosan rosszul volt mikor mindkét szomszédja beszélt már, az ő hívását meg nem fogadták, egyfolytában jobbra balra nézegetett és próbált ujrahivni.

    Na mindegy aztán leszálltunk, a reptér kevésbé volt impozáns mint pekingben. Kint már vártak minket a taxisok akik arra specializálódtak hogy lehúzzák a vétlen utasokat. Az egyetem megírta nekünk kb mennyi oda a taxi úgyhogy mikor odajöttek hozzánk sorban akkor megkérdeztük mennyi idemegoda és persze a dupláját meg tripláját mondták, mi meg megmondtuk a rendes árat, hogy annyiért elmegyünk, de akkor mindegyik elkotródott. Aztán az egyik végül utánunk jött és kicsivel többért elvitt minket a haverja. Nem is volt taxi csak egy sima autó. De amit a csávó művelt… be voltunk f#sva a verával. Képzeljétek el, hogy 3-4sávos utakon amennyi kifér a csövön, ideoda váltogatva a sávokat, néha hatalmasakat fékezgetve, sőt még rendőrautót is hagytunk le. Azt hozzá kell tenni hogy itt közlekedési morál nincs. mindenki megy amerre lát, mindenki dudál ha egy kis oka is van rá, van amikor 3sávos úton 5en mennek egymás mellett, és összevissza váltogatják a sávokat, csak hirtelen gondolat alapján. Ahogy a Vera mondta ez kb olyan volt mint egy autós üldözés, igazából jobban féltem a kocsiban mint a két repülőúton. Aztán végül megérkeztünk, de mint kiderült rossz helyre hálistennek gyorsan megtaláltuk a jó helyet, vera koleszát nem is volt messze, két kazah srác mutatta az utat, észrevették, h nem vagyunk kínaiak (mondjuk ez nem volt nehéz) meg a bőröndöket és megmutatták az utat mer ők is oda mentek.

    Aztán a vera becsekkolt 1 óra ügyintézés után. Ku#va jó szobája van, szőnyeggel, légkondival, saját, igényes fürdővel, wcével, íróasztal neki és szobatársának is, kislámpa mindenhol, meg tv. és ezeket (!!!!!!) az összes villanyt tvét mindent ki- vagy bekapcsolhatja az ágyból mert be van építve az éjjeli szekrénybe. Hihhetetlen, mint egy hotel.

    Ezek után jöttem én (mer én egy másik egyetemre kaptam helyet), tehát taxiba be és irány egy rossz címre. Itt megkérdeztem a biztonsági őrt hol van akkor a jó cím (persze ő nem beszélt angolul, én meg kínaiul nem) és egyszerre azt vettem észre, hogy már 6 biztonsági őr áll körbe és mindegyik kínaiul magyaráz nekem. Végül a vera megoldotta a dolgot ameddigg én szerencsétlenkedtem, mer talált egy fiatal kínai csajt aki beszélt angolul. Szal taxiba be, helyes címre el és lássatok csudát, szerintetek hol volt a helyes cím??? át kellett csak volna sétálni a vera koleszától az út másik oldalára és ott van az én koleszem, kb 5 perc.

    Nah az én szobám már jóval spártaibb: linóleum padló, tv, csak 2 asztali lámpa, működő de nem hűtő légkondi, a wc a tusolóval egyben van úgy, hogy van egy lefolyó a fürdő közepén és oda folyik le  a tusvíz. szal valszeg mindig locspocs lesz nálunk a fürdőben. a wc meg olyan hogy tök nagy víz van benne és mindig attól félek hogy felcsap mikor kiköltöm a csokitojásokat. De vlhogy mégse. netem még nincs. Van viszont saját kis széfem, kombinációval (ez jó hír???) az ágyamat imádom, nem az a szétfeküdt hatalmas lyukkal, litván típus még a szovjet időkből, hanem kemény… imádom. úgy érzem katona vok.

    Mint a Zsolti.

    Nah Shanghairól általában: Időjárás borzalmas. Otthon senki ne panaszkodjon a kánikula miatt ha még nem járt itt. Itt vlmi hihetetlen fülledtség van, ami rátelepszik az emberre, és két perc után miután kilépett a légkondiból már csurom víz. Ez a hihetetlen párás, tespedt hőséget egyébként a tűdőnél is lehet érezni mikor lélegzünk. Sokan járnak pl napernyővel. De a légkondi az mindenütt alapfelszereltség és maximumon pörög a taxitól kezdve mindenhol, de tényleg, anélkül sztem leállna shanghai. Szal ez eléggé megvisel bennünket. Egyébként ez valszeg a légszennyezettség miatt van, mert az igazán tiszta eget nem igazán lehet látni még éjszaka is csak vlmi szürkés izét, és sztem beszorul a hő.

    A városnak ez a része ahol mi vagyunk nagyon büdös, mindenütt kifőzdék és onnan áradó bűz vlmint a többi. Igazából leírhatatlan ami itt van ezt látni kell. Elég nagy a kosz, utcára nyíló, éjjel-nappal nyitvatartó „gumisműhely”, „motorszerelő”. Ezt úgy képzeljük el hogy van egy ajtónyi nyílás a falban, ajtó nincs és ott bent van közepes méretű odú tele alkatrészekkel, szerszámokkal a faszi meg kint szerel a járda közepén ami másfél méter széles. Az út mellett kisgyerek játszik egy műanyag dobozban az anyja meg bent dolgozik a kisboltban, a kocsik egy méterre se húznak el mellette. Ezek mellett a többsávos utak mellett egyébként mindig van még egy sáv leválasztva a bicajosoknak meg a motorosoknak. Hát ennél kaotikusabb dolgot nem nagyon láttam még. bukósisak nélkül mindenki, a kis robbencseken ketten, hárman ülnek. és száguldanak keresztül piroson meg mindenen, néha csak a hajszál választja el őket a karakboltól és mégis megússzák mindig. Éjszaka 60%nak nincs világítása, egy faszi ugy ment egy robogón világítás nélkül éjszaka, h hátul vlmi baromi nagy csomag volt felpúpozva, azt tartotta bal kézzel, a másikkal meg kormányozta a kivilágitatlan motorját. A gyalogosnak a zebra abszolút nem jelent védelmet, még ha zöld akkor sem szabad csak úgy nekiindulni, folyamatosan kapkodni kell a fejünket nehogy elcsapjanak a pirosra figgyet hányó motorosok vagy autósok. Mondjuk ugyanígy a gyalogosok sem igazán várnak a zöldre. Az elején még terveztük hogy veszünk bicajt de túl veszélyes. Voltunk carrefourban is vagy mi ez a szupermarket. Ott is a tömegnyomor tapasztalható, mindenhol minden tele emberrel, ha elkezdesz vlmit nézegetni odajön hozzád egy emberke hogy ezt vedd meg mert ez a legolcsóbb és a legjobb, most komolyan, és neki ez a munkája, ha vlki odamegy nézegetni, vagy csak megall egy pillanatra habozva akkor már jönnek.

    az építkezések egyébként éjjel-nappal mennek nincs megállás.

    Meg még annyit, hogy a külföldieket azért megnézik, a lányok a fiúkat, de a férfiak a nőket főleg így a vera is nagyon népszerű, mindig megbámulják és hát itt nem is fog egyedül mászkálni éjszaka az biztos. Képzeljétek el mi lenne ha Csenge megjelenne térdig érő szőke hajával Abban a pillanatban darabokra szednék, vagy ha nem is de azért megállna az élet egy pár percre amerre jár azt garantálom.

    nah kb ennyi sziasztok