Már régóta akartam írni, h Vera ráállt a gyúrásra. Először is vett egy kis zöld súlyzót, 3.5kg amivel aztán a kezében sétált a városban egész nap míg haza nem ért. Szal azóta minden nap meg kell csodálnom h mekkora karja van a súlyzózástól és válaszolnom a következő kérdésre: Emma ugye milyen izmos vagyok? Aztán persze jól meg is kell nyomkodnom h valóban milyen kemény és megcsodálnom a kis púpot a bicepszén
Aztán persze kapom az okítást h ő ennyi meg annyi fekvőtámaszt tud nyomni és hogy én mennyit birok.
Szal a minap a városban sétáltunk és láttam egy fát ami alkalmasnak tűnt húzódzkodásra úgyhogy egyből el is kezdtem oltani a Verát h hát ő úgyis gyúr akkor rántsa föl magát ha bírja. Aztán persze az lett a vége h a Vera addig magyarázott, h tisztára fölidegesített mert vlhogy abból h ő föl tudja-e magát húzni hirtelen ott találtam magam h az a kérdés h én fel tudom-e magam húzni!!! Szal persze férfiúi hiúság meg ilyenek, persze h megpróbáltam bemutatni h kell ezt csinálni:
From gyúrunk |
Jó mondjuk nem volt egy zökkenőmentes gyakorlat de azért sikerült. Ekkor már Vera sem szólhatott semmit és ő is nekigyürkőzött és ez lett a vége:
From gyúrunk |
Nicsak, ki beszél?!